Történelmi kiegyezésre van szükség a magyarság és Kárpát-medencei szomszédai között. Ez a záloga a magyarság megerősödésének és annak, hogy térségünk lehessen az Európai Unió megújulásának fő hajtóereje.
Jól mondták száz évvel ezelőtt: mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni. Mi, magyarok viszont maradunk, akárhogy fordul is a szél.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a vajdasági magyaroknak rendkívül fontos szerepük lesz a 2022-es magyarországi parlamenti választásoknál.
""Ez a nemzet ha egyben van, túl nagy erő. Ezt tudták 500 évvel ezelőtt is, amikor megtámadtak minket, és tudták 100 évvel ezelőtt is. És azért tartom ezt diktátumnak, mert mindazok, akik ezt ránk erőltették, ők nem akarták, hogy béke legyen. Ők azt akarták, hogy minket szétmorzsoljanak, mert túlságosan erősek vagyunk együtt." (Pál István "Szalonna")"
Jól mondták száz évvel ezelőtt: mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni. Mi, magyarok viszont maradunk, akárhogy fordul is a szél.
A leventék közé azok a 12-21 év közötti fiúk kerültek, akik kimaradtak az iskolából. A szervezetek ezeknek a fiúknak a katonai előképzését, valamint a nemzeti szellemű nevelését szolgálták.
A két háború közötti magyar külpolitikai gondolkodás különféle irányzatai egységesen elítélték a trianoni békeszerződést. Voltak ugyan hangsúlybeli különbségek, de a kormány és az ellenzéki pártok a hatalmas területveszteség nyomán beállt új helyzetet egyaránt tarthatatlannak ítélték.
Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította Magyarországot, a magyarság egyharmada az új határokon kívülre került.
A trianoni békediktátum az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait, és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.
Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt, amelyet Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki.
A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a trianoni békediktátumból fakadó magyar–román területi vita ügyében.
Magyarország számára a párizsi békeszerződés 1947. február 10-i aláírásával zárult le a vesztes második világháború. A békeszerződést a Külügyminiszterek Tanácsának ülésén fogalmazták meg, az előkészítő tárgyalások (1946. július 29. – október 15.) után. A magyar békeszerződést az 1947. évi XVIII. törvény hirdette ki még aznap, február 10-én.
A 2010-ben hatalomra került Fidesz–KDNP-kormányzat Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével célul tűzte ki, hogy a békediktátum centenáriumán Magyarország előnnyé kovácsolja Trianon fájdalmát, veszteségét, kárait.