A két világháború közti cserkészmozgalom Magyarországon
Két évvel az első csapatok megalakulása után aztán létrejött a Magyar Cserkészszövetség is. Ennek segítségére volt, hogy az 1912-es stockholmi olimpián hatalmas cserkészbemutatót rendeztek, amelyről a hazai sajtó is beszámolt. A szervezet elnöke dr. Papp Gyula lett. Az első közgyűlésen elfogadták a 10 törvényt, valamint a fogadalmak szövegét. A cserkészet mellé olyan személyek álltak, mint gróf Teleki Pál tudós geográfus, miniszterelnök, vagy éppen Sík Sándor piarista tartományfőnök, tanár, költő. Sík nevéhez fűzhetjük a magyar cserkészpedagógia kidolgozását, akinek a jellemformálással kapcsolatos nézetei végigkísérte a magyar cserkészet történetét. Emellett Sík Sándor versét zenésítette meg Turry Peregrin oboaművész, zeneszerző, amely a magyar cserkészet indolója lett.
Az első világháború új tartalommal töltötte meg a kialakuló mozgalmat. A csapatok tevékenysége jelentős volt a frontra induló katonavonatok, valamint az onnan érkező sebesült szerelvények fogadásában. A katonákat étellel, itallal láttál el, segítették a sebesülteket, az özvegyeket, valamint az árvákat. Emellett hírvivő szerepet is betöltöttek, valamint futárok is voltak. Sajnos azonban sok cserkész hősi halált szenvedett, vagy fogságba került. A létszámuk háromezer főről 1800 főre csökkent. 1918-ban aztán újra kellett kezdenie a munkát a Magyar Cserkészszövetségnek, azonban 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltotta, majd Bokor Miksa tanár vezetésével a cserkészcsapatokat úttörőcsapatokká szervezték. Ennek ellenére vidéken továbbra is a megszokottak szerint zajlott a munka. A kommunista hatalom bukása után aztán 1919. szeptember 21-én ismét megalakulhatott a Magyar Cserkészszövetség, amelynek elnöke Ravasz Árpád lett. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumnak köszönhetően a magyar cserkészek nagy része „külföldre” került, viszont a mozgalom működése nem állt le.
A magyarországi cserkészet a két világháború közötti időszakban élte fénykorát, hiszen tökéletesnek bizonyult a fiatalok valláserkölcsi nevelésére, valamint a Trianon utáni Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építésére. 1920-ban megalakult a Nemzetközi Iroda, amelynek alapító tagja volt a Magyar Cserkésszövetség, majd egy évvel később dr. Zsembery Gyula vezetésével itthon is megindult a vízicserkészet, amely évtizedeken keresztül kitűnően szerepelt a világtalálkozókon. A korábbi támogató Sík Sándor 1921. május 29-től már a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett, aki a Fiatal Magyarságban közölt ezután cikket.
„A cserkészet életrendezés, stílus, életforma. Egészre irányul, nem részletre. Nem mi, hanem hogyan... Elveit, ideáljait, gyakorlati programját mind másoktól vette: evangéliumból, nemzeti múltból, gyakorlati emberektől; a speciálisan cserkészi abban van, ahogyan összeköti és megvalósítja őket... A cserkészet, valamennyi mellékágával együtt, lényege szerint pedagógiai mozgalom, amely elő akar készíteni a jó polgárságra.”
A cserkészpedagógiát kidolgozó Sík Sándor „emberebb ember, magyarabb magyar” jelmondatba sűrítette a jellemformálással kapcsolatos nézeteit. Az ő kezdeményezésére alakultak meg 1920-ban az első leánycserkész csapatok, amelyek összefogásával létrejött a Leánycserkész Intéző Bizottság.
1922. június 12-től gróf Teleki Pál lett az első főcserkész, viszont tisztségéről betegsége miatt egy évvel később lemondott, azonban tiszteletbeli főcserkészként továbbra is részt vett a munkában. Utódja, Khuen-Héderváry Károly lett, aki közel két évtizeden át töltötte be a posztot, s az első vezetőképzést is az ő birtokán szervezték meg.
A cserkészek nemzetközi találkozóján először 1924. augusztus 8. és 16. között vett részt a magyar cserkészcsapat Koppenhágában. A Temesy Győző táborparancsnok, Sztrilich Pál és Faragó Ede táborparancsnokhelyettes vezette cserkészek aztán a harmadik helyen zárták a világbajnokságnak számító világtalálkozót Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok mögött. Két évvel később aztán Nemzeti Nagytábort szerveztek, azonban a Duna áradása miatt az Újpesti-sziget helyett Újpest-Megyerre telepítették át a tábort, amelyen tízezer fő vett részt.
Az egyik legfontosabb év a cserkészmozgalom évében 1927 volt, amikor Budapesten az V. kerületben a Hajnal (később Nagy Sándor, ma Nagysándor József) utca 6. szám alatt létesült a Cserkészház, amelyben megtalálható volt a Cserkészbolt is. Emellett ebben az évben alakították ki a Hárshegyi Cserkészparkot, valamint ekkor létesült a Központi Vízitelep is dr. Zsembery Gyula parancsnoksága alatt. A Magyar Cserkészszövetség szintén 1927-ben Gödöllőn díszzászlót kapott, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. A zászló fehér selyemből készült, az egyik oldalán a csodaszarvas története elevenedik meg, melyet Nagy Sándor festőművész készített. A cserkészek zászlajának hátoldalán Nagymagyarország 64 vármegyéjének címerei sorakoztak.
1928-ban aztán Magyarországra érkezett az ifjúsági mozgalmat elindító Baden-Powell feleségével, akiknek tiszteletére cserkésznapot szerveztek a Fradi-pályán nyolcezer cserkész részvételével. Ezután a parádi Leánycserkész Világgyűlésen megalakult a Cserkészleány Világszövetség is. Egy évvel később aztán a cserkészek világtalálkozóján Teleki Pált beválasztották a Világcserkészet Intéző Bizottságába. Az Angliában rendezett jamboreen 852 fős magyar csapat vett részt, akiket Lord Rothermere az esemény után vendégül látott Londonban, sőt minden fiúnak egy ezüstórát ajándokozott. A brit sajtómágnás és politikus korábban, 1927-ben kiállt a magyar revízió mellett a Daily Mailben megjelent cikkében.
Nem sokkal később, 1931-ben a badeni világkonferencián USA, Csehszlovákia, Hollandia és mások előtt Magyarország elnyerte az 1933-as negyedik világjamboree rendezési jogát. Ekkor indult be a Fiatal Magyarság, melyben Teleki Pál, Sík Sándor, és a többi vezető mellett Kovács Imre és Morvay Péter népi irányzata is helyet kapott. A magyarországi rendezésű világtalálkozóra aztán 1933. augusztus 2. és 15. között került megrendezésre Gödöllőn. A sok munka aztán meghozta a gyümölcsét, hiszen nagyszerűen sikerült a magyar cserkészek bemutatkozása a nagyvilág számára. 54 nemzet 26 ezer cserkésze vett részt az eseményen 3250 kiegészítő közreműködésével. A tábor parancsnoka gróf Teleki Pál, míg helyettesei dr. Sík Sándor és dr. Papp Antal volt. Érdekesség, hogy a gödöllői jamboree-n, hogy az osztrákok az 1930-ban Szent Imre herceg halálának 900. évfordulójára készített Tiroli kereszttel vonultak fel. Ezután készült egy kép, ami fennmaradt az utókor számára is: a fák lombjainak és a szél különös játékának köszönhetően a kereszt bal oldalán Nagymagyarország s benne a Trianon után Magyarország térképe látható.
Az 1936-os berlini olimpián a magyar cserkészek is jól szerepeltek. Csík Ferenc megnyerte a 100 méteres gyorsúszást, míg Rotter Lajos a 326 kilométeres Berlin-Kiel útvonalon a Nemere nevű, motor nélküli, vitorlázó repülőgépével világrekord táv-célrepülést hajtott végre. Ekkorra azonban már több neves ember is tevékenykedett a magyar cserkészetben. Az ötödik jamboree-n Hollandiában ismét szép sikereket ért el az az 500 magyar cserkész, amely részt vett az eseményen. A néptánccsoport Vida Vilmos és Nemere János, míg a zenekar Kiel Ernő karnagy vezetésével ért el nagy sikereket, míg a kajakosok megszerezték az első helyet.
1938-tól a bécsi döntések alapján visszacsatolt területeken ismét megindult a magyar cserkészet munkája. Felvidéken Mrenna József, Bíró Lucián, Hornyák Odilló és Beszédes Lajos voltak a vezetők. Erdélyben Puskás Lajos, Pataki József, Szakács Antal, Józsa János, Balzsek Róbert és még sokan mások irányították a munkát. A cserkészfiúk és lányok nagymértékben kivették a részüket az Eucharisztikus Kongresszus rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. 1939. február 16-án aztán ismét gróf Teleki Pál lett a miniszterelnök, aki ennek ellenére is folytatta a cserkészetben a munkáját. Hamarosan azonban beárnyékolta a munkát a második világháború, amely a leánycserkészek béketalálkozóján is közbeszólt.
