A 2010 utáni gazdasági revízió

A kormányfő mindezt úgy fogalmazta meg, olyan nemzetpolitikára van szükség, melynek révén a 21. századi jövőt magyarul írják a Kárpát-medencében. Ennek jegyében indított nagyszabású Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokat a polgári kormány, emellett pedig felpörgette a kulturális expanziót.

Az ún. gazdasági revízió hátteréről, intézkedéseiről Grezsa István, a Miniszterelnökség a határon túli magyar ügyekkel kiemelten foglalkozó miniszteri biztosa több alkalommal nyilatkozott a Blogstarnak. Rámutatott, reményeink szerint minden Kárpát-medencei nemzet képes lesz félretenni a százéves sérelmeket; abban bízik, hogy „a következő generáció az elődeitől eltérő megközelítéssel áll majd Trianonhoz, mégpedig a Németh László-féle tejtestvériség vagy a Kossuth Lajos-féle Duna-völgyi népek konföderációja szellemében”. Ebben az új szellemiségben úttörő szerepet játszik a magyar nemzetpolitika. Hiszen amikor a határon túli magyarság javára hajtunk végre gazdasági fejlesztéseket, támogatjuk a határon túli magyar vállalkozásokat, vagy iskolát fejlesztünk, óvodát építünk, kultúrát közvetítünk a Szent István-i hagyomány alapján, akkor voltaképpen a térség stabilitását erősítjük – mutatott rá Grezsa István, kiemelve: a visegrádi együttműködés sikere a prosperáló jövő záloga. E vonatkozásban fontos leszögezni, a magyar expanzió nem a szomszédok kárára történik, hanem velük együtt, erősítve a Kárpát-medencei stabilitást.

A miniszteri biztos szerint ezt a politikát követve az úgynevezett keleti világ azzal tud hozzájárulni Európa kibontakozásához, hogy az évszázadok történelmi kényszerei által örökül hagyott immunitást párosítva a lengyel vezetéssel megszervezett kelet- és közép-európai térség komoly gazdasági fellendülésével képes lehetünk megújítani Nyugat-Európát! „Hiszek benne, hogy húsz-harminc esztendőn belül nemcsak eszmeileg, de gazdaságilag is hozzá tudunk járulni a nyugati világ talpra állásához, azaz ismét a Kelet újíthatja meg a Nyugatot” – vallja.

Grezsa kiemelte: a 2010-ben bekövetkezett nemzetpolitikai fordulat – különösen azzal, hogy 2014-től a gazdaságfejlesztést állította a középpontba – valódi távlatokat nyitott a nemzet történetében annak érdekében, hogy száz év után végre megérje magyarnak lenni itt a Kárpát-medence közepén. „Ha sikerül gazdasági erőforrássá szervezni a Kárpát-medence 13 millió magyarját, akkor nemcsak annak a 3 milliónak segítünk, aki a határon kívül él, és így vagy úgy, de hátrányokat szenved magyarsága miatt, hanem mi magunk is erősebbé válunk” – állítja, hozzátéve, azzal is erősebbé válunk, ha a magyar állam nem az anyaországban, hanem a határon túlra fektet be. „Régóta tudjuk, hogy a legnagyobb gazdasági erőforrás maga az ember. Ennek szellemében a határon túlra történő pénzügyi befektetések nem kútba dobott pénzek, hanem bennünket is erősítenek”, amit a következő években akár forintosíthatunk is. „Valamennyi környező országgal kereskedelmi aktívuma van hazánknak, és amikor például Szerbiában beruházunk az ott élő magyar közösség életébe, akkor ez tovább fokozódik, tehát direkt nyertesei vagyunk a beruházásoknak” – így a miniszteri biztos.

A régió nagyszabású közös gazdaság- és közlekedésfejlesztését szolgálja például a magyar kormány déli vasút projektje, mely tulajdonképpen „légiesítheti” a mesterségesen és igazságtalanul meghúzott határokat egyfajta határokon átívelő, regionális szemléletmód jegyében. „A déli vasúti fejlesztés egy olyan nagyívű regionális infrastrukturális beruházás, mely a mostani gazdasági realitásokat veszi alapul. Vagyis azt, hogy Debrecenbe BMW-gyár települ, Temesvár regionális ipari centrummá fejlődött, Szerbia előbb-utóbb az Európai Unió tagja lesz vagy éppen miként lehet bekapcsolni Szeged és Hódmezővásárhely térségét a regionális versenybe. Fontosnak tartom, hogy a kelet-nyugati mellett ennek a fejlesztésnek észak-déli tengelye is lesz, mégpedig a Budapest-Belgrád vonal, avagy a görög kikötők felé irányuló terjeszkedés, mely a kínai gazdaságot köti össze a térséggel. Így lehet Trianont meghaladni, hogy a szomszédainkat is érdekeltté tesszük az együttműködésben: erről szól a magyar nemzetpolitika” – húzta alá Grezsa István.

A miniszteri biztos így összegzi a kormányzati stratégiát: „A jövőt azért írják magyarul a 21. században, mert mondjuk ki büszkén és határozottan, de persze nem mások kárára: lélekszámban mi vagyunk legtöbben a Kárpát-medencében, ami a szomszédainknál jóval komolyabb oktatási, kulturális, gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési tapasztalattal is párosul. Nincs más teendőnk, mit egy nemzetközösséggé egyesíteni a különböző országokban lévő nemzetrészeket.”